Skóciában utolsó nap (ez csütörtököt jelent - mikor még mindenki ott volt) elmentünk Largsban a Nardini (család?) olasz étterembe. Még minden kaja előtt kihoztak nekünk egy sima natúr lepényt rászórva rozmaring és só - isteni volt. Akkor el is határoztam, hogy megcsinálom.
Mivel tésztát (kenyér) gyúrni tudok, ez nem volt nagy kihívás, de azért egyvalamit tanultam - tényleg elég negyed óra egy pizzának.
Szóval ment bele 350 g liszt, 2 deci langyos víz, kis kanál só, kis kanál cukor, egy fél cs élesztő meg persze az elmaradhatatlan csipet szurokfű. Jól összedagasztva (kézzel) és egy (másfél) órára letakarva félretéve. Aztán kettéosztva egy-egy "kör" alakú lepényt csináltam, olajos kézzel, hogy kicsit ropogósabb legyen - ez sem fogom legküzelebb - az egyikre csak rozmaring, meg egy kis vizes tejföl és só, a másikra még két gerezd fokhagyma meg egy kis maradék feta sajt morzsolva.
20 percre az előmelegített sütőbe 200 fokon.
Ropogós lett. Nem omlós-foszlós. Pedig olyat akartam. Legközelebb negyed óra és egy másodperccel se több. És nincs olajos kézzel fogdosás ... és az egyik natúr lesz, csak rozmaring, só, a másik meg rendes pizza, lássuk, úgy milyen.
Én is rákattantam a keltésztákra rendesen. Én oregano, fokhagyma, szurokfű kombóval bolondítottam a tésztát. Az utóbbi időben azt élvezem amikor valahol eszek valamit és utána megpróbálom reprodukálni otthon...
ReplyDelete