Garnélarák expedíció

Tavaly (2009) év vége felé láttunk egy műsort, ami azt taglalta, hogy milyen kevés halat esznek a magyarok. Mi is közéjük tartoz(t)unk. Akkor elhatároztuk, hogy több halat (és vízi terméket) fogunk enni. Ettünk lazacot, pisztrángot, pangasiust, arikai harcsát, és a múltkor (mondjuk inkább hónapokkal ezelőtt) vettünk egy csomag fagysztott garnélarákot a metróban. Mondjuk ha csak öt évvel ezelőtt azt mondja nekem valaki, hogy valaha rákot eszek, biztos kiröhögöm ...

Szóval lelkleg már hetek óta edzettük magunkat a rákra, aztán elérkezett a nagy nap.

Zsuzsi volt az ész, én a kéz. A rákokat felolvasztás után papírtörlővel leszárítgattam, vajon egy nagy gerezd fokhagymával pár percig pirítottam. Ennyi. Rizzsel ettük, Vince megnyalni se volt hajlandó, de Luca evett belőle.

Hááááát. ... Halíze volt, de az állaga olyan fura egy kicsit. Aztán miután megettük, és belegondoltam, hogy egy ÍZELTLÁBÚ potrohát rágtam szét és nyeltem le - hát az egészen rossz érzés volt. Nem biztos, hogy gyakran fogunk ilyet enni :o)