Showing posts with label rizs. Show all posts
Showing posts with label rizs. Show all posts

Sunday, June 19, 2011

Kung-Bao csirke

Bár a szakácskönyvemben kung pao csirkeként szerepel, én már csak úgy hívom, ahogy eredetileg hallottal a nevét.

Ismét egy kaja, amiről fogalmunk sincs, hogy így kell-e kinéznie, az ízekről nem is beszélve, de azért finom lett.

Mondjuk nem volt vizigesztenye benne, és a hús több volt, mint az előírt, de inkább a földimogyoró volt feltűnő, nem a hús sokasága ...

Volt hozzá saját termesztésű spenót új-zélani spenót, meg egy kis rizs, amit csak az utolsó pillanatban raktam oda, ha Zsuzsi nem szól, el is felejtem teljesen.

Ennyi, nincs fotó, nincs készítési utasítás, nem vagyok egy nagy gasztroblogger, na, különben is épp zárom a negyedévet ... igen, vasárnap délután van ...

Wednesday, September 29, 2010

Garnélarák expedíció

Tavaly (2009) év vége felé láttunk egy műsort, ami azt taglalta, hogy milyen kevés halat esznek a magyarok. Mi is közéjük tartoz(t)unk. Akkor elhatároztuk, hogy több halat (és vízi terméket) fogunk enni. Ettünk lazacot, pisztrángot, pangasiust, arikai harcsát, és a múltkor (mondjuk inkább hónapokkal ezelőtt) vettünk egy csomag fagysztott garnélarákot a metróban. Mondjuk ha csak öt évvel ezelőtt azt mondja nekem valaki, hogy valaha rákot eszek, biztos kiröhögöm ...

Szóval lelkleg már hetek óta edzettük magunkat a rákra, aztán elérkezett a nagy nap.


Zsuzsi volt az ész, én a kéz. A rákokat felolvasztás után papírtörlővel leszárítgattam, vajon egy nagy gerezd fokhagymával pár percig pirítottam. Ennyi. Rizzsel ettük, Vince megnyalni se volt hajlandó, de Luca evett belőle.

Hááááát. ... Halíze volt, de az állaga olyan fura egy kicsit. Aztán miután megettük, és belegondoltam, hogy egy ÍZELTLÁBÚ potrohát rágtam szét és nyeltem le - hát az egészen rossz érzés volt. Nem biztos, hogy gyakran fogunk ilyet enni :o)

Thursday, August 26, 2010

Párolt cukkini rizzsel, szójaszósszal

Kriszti kedvéért egy gyors leírás, hogy is csináltam párolt cukkinit, recept nélkül, mert a nagyok úgy csinálják, ugye ...

Minél kisebb a cukkini annál tutibb ez (mondom én a nagy szakács), 20-25 centinél nagyobbakat lehet hogy már magozni kell, és akkor nem karikára, hanem félkörökre lehet csak szabdalni.

*Szóval végy egy cukkinit, szeleteld fel kb fél centi vastag karikákra, egy kis sóban megforgattam, de persze lehet hogy ezt nem így kell, mindegy.

*Serpenyőbe olivaolaj, arra a cukkiniszeletek és mellé (rá, közé) a rozmaring levelei (mint mindig, most is friss, saját termesztésű rozmaring a tuti).

*Addig párold, amíg plöttyedt nem lesz (mondjuk a plöttyedt nem igazán tekinthető szakácsati-szakkifejezésnek, dehát olyan volt, na, plöttyedt).

*A végén egy kis szójaszósz alá, és még azzal is megforgattam - csak pár csepp, hogy éppen érezni lehessen az ízét, de ez el is hagyható, főleg ha nincs otthon szójaszósz ...

*Rizzsel hússal tuti.

(Zsuzsi úgy is csinálta néha, hogy zsírpapírra egy kis olivaolaj, rá a vékonyra szeletelt cukkini és a sütőben megsütni - nem plöttyedt lesz, hanem megsül szinte csipsz keméynségőre - na az is tuti. Meg lehet az igazán aprókat (8-10 cm) egészben/félbevágva grillezni.)